ETAKLASZ

A projektünk szorosan összefügg a Baross Gábor program 2005-ben meghirdetett pályázatára beadott és támogatást nyert BIOEDITH projektben megfogalmazott célokkal és tevékenységeiben, pedig szervesen kapcsolódik hozzá. Meggyőződésünk, hogy a 2005-ös BIOEDITH projekt elképzeléseiben szereplő regionális hálózatépítés csak indító, alapozó folyamat. Majd az így létrejövő hálózat egy nagy gyűjtőrendszerbe foglalja azok körét, akik bármilyen módon érdeklődést mutatnak, vagy érintettek a környezetvédelem, azon belül is a megújuló energiák témakörében pl. technológia-fejlesztésben, technológia-transzferben vagy termékvásárlásban. Ez utóbbi csoportosítás mindenképp kívánatos, hiszen a megújuló energiák területe igen nagy és szerteágazó, és az egyes részterületek egymástól nagyon eltérők lehetnek.

A projekt indokoltsága:

Megoldásra váró tény, hogy az Európai Unióhoz történő csatlakozásunkat követően Magyarországnak kb. 1 millió hektárnyi területet, kell kivonnia az élelmiszer-termelésből. E területek vagy parlagon maradnak, vagy nem élelmiszeripari termelést folytathatnak, melyeken ipari növényeket termelhetnek a gazdák. Egy másik igény szerint az egész EU területén növelni kell a megújuló energia termelését. Az Európai Unió ugyanis mind energiapolitikájában, mind környezetvédelmi politikájában kiemelt jelentőséget tulajdonít a megújuló energiahordozóknak, melyek nem pusztán környezetvédelmi szempontból jelentősek, hanem komoly gazdasági előnyökkel is járnak.
Ezek az előnyök többek között a következők:

az energiatermelés környezetszennyezésének drasztikus csökkenése
az energiaimport-függőség mérséklődése
az energiaellátás biztonságának növekedése
a foglalkoztatás növekedésével a vidék népességmegtartó képességének erősödése.

A projekt célja:

A fenti okokat figyelembe véve akkor járunk el helyesen, ha az élelmiszertermelésből kivonandó területen olyan ipari célú gazdálkodást indítunk, amely a megújuló energia termelését szolgálja. A termelési biztonság érdekében az egyes érdekeltségi körök aktivitását egy-egy tevékenységi láncolatban szükséges összeszervezni, mely láncolatok résztvevői: szervezők, termelők, fejlesztők, hasznosítók. A tevékenységi láncolatok kialakításához szükséges szereplők és ellátandó feladataik sokféleségéből az is látható, hogy a már említett problémákon kívül a régió szerte (főképp a kisebb településeken) oly nagy gondot jelentő munkanélküliség mértékét is enyhíthetjük. A várhatóan létrejövő új munkahelyek száma több száz, vagy akár ezres nagyságrendű is lehet.
Az ország gazdasági érdeke, és különösen a régióban élők elsődleges érdeke, hogy a régió rosszabb termőképességű területein (pl. a Homokhátságon, vagy a részben szikes és egyéb gyenge minőségű területeken, stb.) is kifizetődő tevékenységek szerveződhessenek, a kitűzött cél erre a fontos problémára is megoldást nyújt az energiát adó növények termelése, feldolgozása és értékesítése által.

Konzorciumunk tagjai és munkaelosztása:

Délalföld Fenntartható Környezetéért Alapítvány:

konzorciumvezető
teljes körű projekt menedzsment, koordináció
irányító szerep a klaszter előkészítésében, létrehozásában és fejlesztésében
környezetvédelmi és megújuló energia területén szakvéleményezés és a klaszterek működtetésével kapcsolatos szolgáltatások területén is
szaktanácsadás, tájékoztatás
oktatások, képzések szervezése és lebonyolítása bioetanol klaszter témakörben
eredmények publikálása (konferencia, összegző tanulmány)

Kecskeméti Főiskola Környezettudományi Intézet:

A korábbi K+F eredményekre építve, illetve azt kiegészítendő kutatási tevékenységet végez
oktatási, ismeretterjesztő tevékenység, szaktanácsadás
eredmények publikálása (konferencia, összegző tanulmány)

Csongrád Megyei Agrárkamara:

közvetít a hálózatban résztvevő szervezetek és a mezőgazdasági szereplők között
megszervezi a szükséges alapanyagok termeltetésének létrejöttét
szakmai előadót biztosít a projekt keretében megvalósuló oktatás-sorozathoz
mezőgazdasági témákat érintő kérdésekben részt vesz a szaktanácsadásban, és az eredmények publikálásában

Békés Megyei Kereskedelmi és Iparkamara:

közvetít a hálózatban résztvevő szervezetek és az ipari szereplők között
felkutatja és kapcsolatot tart azon gépipari vállalkozásokkal, akik a bioetanol előállítását és a folyamatos gyártását vállalják
ipari témákat érintő kérdésekben szaktanácsadást biztosít, és az eredmények publikálásában részt vesz

A projekt moduljai:

1. Tájékoztatás, oktatás

25 db oktatási nap a megújuló energiákról a mezőgazdasági termelők számára
Tájékoztató kiadvány készítése az előadások anyagáról, eredményeiről
Oktatási segédanyag készítése az Internetes honlapra

2. Kutatás-fejlesztési és Innovációs Tevékenység

A mezőgazdasági tapasztalat és a próbatermesztés alapján a poliszacharid tartalom meghatározása a különböző haszonnövényeknél.
Olyan technológiák kutatása, amelyekkel a különböző poliszacharidokból az egyszerű cukrok képződése, és az etanol fermentációja megoldható.
A cellulóz alapú növényi anyagokból előállítható etanolra vonatkozó regionális gazdaságossági számítások.
A gazdaságosság növelése érdekében az etanol termelés mellett annak vizsgálata, hogy a maradványok biogázos erjesztése, valamint a hátramaradt massza trágyázása révén mely haszonnövények termesztése tehető kifizetődőbbé.

3. Klaszter előkészítése

Európai külföldi szakértők közreműködése
Már működő klaszterek rendszereinek tanulmányozása, adoptálhatóságának vizsgálata
Potenciális klasztertagok elérése

4. Klaszter megalakítása és folyamatos fejlesztése

Klaszter irányító bizottságának felállítása
Klaszter működését segítő szaktanácsadás

5. Környezetvédelmi Tájékoztató Központ további fejlesztése

6. Eredmények publikálása

Médián keresztüli ismertetés, riportok
Konferencia szervezése a poliszacharid alapú bioetanol klaszter tapasztalatairól
Összegző tanulmány elkészítése a kialakult klaszter eredményeiről

Mi a klaszter fogalma?

Olyan horizontálisan (párhuzamos tevékenységek esetén) vagy vertikálisan (egymásra épülő tevékenységek esetén) kapcsolódó önálló jogi személyiségű cégek integrációja, melyek a kapcsolódó társadalmi intézményekkel együtt, ugyanabban az ágazatban dolgoznak. Regionálisan közel állnak egymáshoz, piaci versenyzők és együttműködők, összeköti őket a hosszú távú üzleti dinamika, az innováció, a közösen racionalizált tevékenységek költségcsökkentő és hatékonyságot növelő üzletvitele. A klaszterek fejlesztése esetén nemcsak gazdaságfejlesztésről beszélhetünk, hanem társadalmi rendszerek, helyi közösségek fejlesztéséről is, hiszen a klaszter kialakításához szükség van a részvevők közötti bizalomra épülő szoros együttműködés kialakítására, amelynek megteremtése elsődlegesen nem gazdasági kérdés.
A poliszacharid alapú bioetanol klaszter esetében a jól működtethetőség feltételeként képzeljük el, hogy a klaszter létrejöttét olyan szervezetek, intézmények - mint konzorciumi tagok - támogatják, amelyek a legérdekeltebbek ennek megvalósításában. A konzorciumvezető DAFKA vállalja fel a klaszter létrehozásához szükséges előkészítő folyamatok megszervezését, koordinációs és menedzsment feladatot lát el, míg az önállóan működőképes nem lesz.
Az innovációhoz szükséges kutatási és fejlesztési tevékenységet részben a Kecskeméti Főiskola Környezettudományi Intézetének kutatói végzik, részben pedig belföldi és külföldi szakértőkön keresztül valósulna meg. A Csongrád Megyei Agrár Kamara közvetíti a szervezést végzők és a mezőgazdasági szereplők közötti kapcsolatot valamint megszervezi a termeltetés létrejöttét. A Békés Megyei Iparkamara gondoskodik a gyártáskapacitásról, azaz felkutatja és kapcsolatot tart azon gépipari vállalkozásokkal, akik a bioetanol előállítását és a folyamatos gyártást vállalják. A konzorcium tagjai együttesen, a létrejött vállalkozásokat segítve teremtenek piacot a kész termékek számára.

Az elindítani kívánt klaszterhez tartozó elméleti háttér, K+F tevékenységek és innováció:

A bioetanol előállítása stratégiailag igen fontos. Amennyiben nagyobb volumenben kívánjuk az etanolt előállítani, úgy más poliszaharidok nyersanyagként való felhasználását is célba kell vennünk. Némiképp hagyományosnak számít a burgonya vagy kukoricakeményítőből történő etanol gyártás. Vizsgálatainkban ezeken kívül a gyártás alapanyagául a rozst, tritikálét, csicsókát, árpát és zabot részesítenénk előnyben. A csicsóka például méltatlanul mellőzött növényünk, hiszen sokoldalú hasznosíthatósága és ellenálló képessége révén a mainál nagyobb szerepe lehetne akár a teljes vertikumú farmgazdaságokban, de nagyüzemi viszonyok közt is. A csicsóka olyan növény, amely igénytelen, elviseli a 20-25 fokos fagyot, az árvizet, de hasznosítása igen sokrétű. Feldolgozható a gyógyszer- és élelmiszeriparban egyaránt, és mezőgazdasági takarmányként sem elvetendő. A tavaszi vetést már júniusban lehet kaszálni, és mind minőségileg, mind tápértékben vetekszik a lucernáéval. A csicsóka szárának hőértéke igen magas, így peletírozva vagy brikettírozva tüzelőként is kiváló. A 2005-ös kiíráshoz tartozó projektünkben a parlagon lévő vagy mezőgazdáságból kivonandó területek meghatározását, a bioetanol alapanyagaiként szolgáló különböző növények termelési kapacitásának kutatását vállaltuk, valamint környezettechnológiai-vízkörforgalmi vizsgálatok elvégzését. A tervezett klaszterral kapcsolatban elmondható, hogy a témára irányuló összefogás még nem működik a régióban, maga a technológia is hiányos, tehát a klaszter jellegénél fogva úttörő jellegű. A klaszter célja egyértelműen új piaci szegmens létrehozása, 100%-os hozzáadott értéket kívánunk elérni, tekintve, hogy a témakörnek a megcélzott területen eddig nem volt előzménye, és piaca sem.

* * *

ÖSSZEFOGLALVA

A régióban jelentkező problémák, követelmények kielégítését a jelen pályázatban úgy véljük teljesíthetőnek, ha a 2005-ös pályázatunk alapján, kialakuló hálózaton belül az egyes termelési érdekeltségek mentén klaszterek kialakítását mozdítjuk elő. A Délalföld Fenntartható Környezetéért Alapítvány eddigi tevékenysége során megismerte a régióban elindult energia termelési-hasznosítási próbálkozásokat. Társulva a konzorcium többi, ugyancsak a régióban tevékenykedő szervezeteivel szeretnénk az egyes klaszterek szerveződését elősegíteni, a klaszterek hatékony működését beindítani.
Az ily módon szerveződő klaszterek tehát megoldást kínálhatnak az eddigiekben felsorolt szempontokra:

a területek élelmiszer-termelésből való kivonása
a megújuló energia-termelés növelésének szükségessége
a hátrányos területen élők segítése
munkanélküliség csökkentése
a gazdaságosság megtartása

A fejlesztési lehetőségek sokrétűsége, valamint a pályázati kiírásban megfogalmazott feltételek együttesen indokolttá teszik:

a Dél-alföldi Regionális Innovációs Technológia Transzfer Hálózat komplex rendszeréhez kapcsolódó, a környezetvédelem és megújuló energiák területén, kialakuló hálózaton belül szűkebb szakterületekre specifikált klaszterek kialakítását, melyeknek egy része már a Baross Gábor program 2005-ben kiírt pályázata kapcsán szerveződésnek indult;
egy olyan jelentős, szakmai kompetenciával bíró civil szervezet jelenlétét, amely a Dél-alföldi régióban technikai-technológiai centrum jelleggel elláthatja a klaszterek szolgáltatásaival kapcsolatos koordinációs feladatokat.

A Délalföld Fenntartható Környezetéért Alapítvány törekvése tehát, hogy partnereivel együtt a 2005. évi pályázat kereteiben megvalósítandó, és a környezetvédelem és megújuló energiák területén kiépülő hálózatán belül az érintett szervezetek, vállalkozások a szűkebben definiált érdekeltségüknek megfelelő klaszterekhez csatlakozhassanak. Ennek értelmében jelen projekt fő feladata, hogy az előző projekt alapján elinduló hálózatépítést specifikálja, és a bioetanol gyártásra vonatkozó kutatási és stratégiai kezdeményeket továbbvigye: ezen szűkebb témakörre fókuszálva klaszter kialakulását és támogatását szorgalmazza, az újonnan csatlakozni szándékozókat pedig a létrejövő rendszerbe illeszti be. A bioetanol témaköre igen széles, a feldolgozás alapjául szolgálhatnak cukortartalmú, keményítő tartalmú, cellulóztartalmú és egyéb alapanyagok. Hagyományosan etanolt nyerni élesztővel történő erjesztés útján lehet a közismert cukrokból (cukorrépa, cukorcirok, cukornád, stb.). Ennél viszont nagyobb mennyiségben állnak rendelkezésre a poliszacharidok, melyekből előzetes átalakítással cukor nyerhető. A projekt keretében a pályázatot benyújtó konzorciumi tagok a poliszacharid (keményítő, cellulóz, inulin) bioetanol gyártására irányuló klaszter kialakítását tervezik.